Nyergesújfalu tűzvédelmének alakulása kezdetektől az újraszervezésig.
„Istennek dicsőség, egymásnak segítség.”
Előzmények
Az emberiség a kezdetektől együtt él a tűzzel, azzal az őselemmel, amelyhez legrettegettebb félelmei is kötődnek. Az eltelt évezredek alatt megtanultuk, hogy a tűz okozta veszély ellen csak bátorsággal, önfeláldozással, együttműködéssel, fegyelmezetten és megbízható szakmai tudással lehet felvenni a harcot.
A tűzoltással, a tűz elleni védelemmel foglalkozó szervezetek mindig is hagyomány tisztelő, a múltat és annak eredményeit megbecsülők és elismerők közé tartoztak, így az 1885. május 17.-én alakult Nyergesújfalu Önkéntes Tűzoltó Egylete is. Az évtizedek alatt jelentős szervezeti és technikai fejlődésen ment keresztül az egyesület, mindig szem előtt tartva a település és környezetében az emberi élet megóvását, a javak mentését és tűzbiztonsága fokozásának fontosságát. Ehhez a munkához a település vezetése, a cégek, vállalkozók és a polgárok, a lehetőségeik szerint elvárható segítséget megadták.
Emlékezzünk együtt tisztelettel és főhajtással azokra, akik e fontos cél érdekében helyt álltak.
Az emberfeletti hatalmakhoz, szentekhez fohászkodás egyidős az emberiséggel. Különösen baj, vész esetén kérték segítségüket a vigaszra szorulók elűzni a rosszat, leküzdeni a csapásokat, amikor az emberi erő és akarat már kevésnek bizonyult. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak a „tűz katonájának” kultuszát.
Szent Flórián alakjával a világon sok helyen találkozhatunk. Templomokban, házak falába süllyesztve, köztereken áll a római katona szobra, aki rocskából (folyadéktartó edény) önti a vizet az égő ház tetejére. Tűzoltó elődeink védőszentjükként tisztelték és ünnepként ülték meg május 4.-ét, Flórián napját, s a mai tűzoltók is személye előtti főhajtással tisztelegnek alakjának. Élete és halála jelképezi az elkötelezett hivatástudatot, melynek alapja a munkába-tudásba vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás. Bár Diocletianus egyszerű katonája volt, mégis jelképpé vált: az emberség, önzetlen segíteni akarás és hősies bátorság szimbólumává.
Szent Flórián mai követői nem akarnak sem szentek, sem mártírok lenni, csupán az ő szellemében teszik azt, amit az emberi tisztesség, a becsület megkövetel.
A Flórián-legenda valós alapokon nyugszik. Flórián a szent, történelmi személy, akinek vértanú haláláról szóló történetét a kódexek megőrizték. A Berni Kódex adatait egészíti ki a „Passio St. Florian”, a tulajdonképpeni legenda, ami két kéziratból maradt ránk a IX. század végéről. Florianus Cesiaban (a mai Felső-Ausztria területén) született a III. század második felében. Diocletianus császár uralkodása idején lépett be légióként a római hadseregbe, ahol tehetsége, bátorsága révén gyorsan haladt előre a katonai pályán, rövidesen Caecia erőd parancsnoka lett. A legenda szerint egy alkalommal az erődben hatalmas tűzvész pusztított, amit Florianus – szinte kilátástalan helyzetből – megfékezett. Katonái, akiket a legszörnyűbb tűzhaláltól mentett meg, Florianus emberfeletti, isteni erejének tulajdonították a tűzvész elmúltát, s hírét szájról szájra adva, megszületett a Flórián-legenda. A tüzes mesterségek – pékek, kéményseprők, kovácsok – képviselői is védnöküknek választották.
A tűzoltóság első nyomai már az egyiptomiaknál megtalálhatók. Később Augustus császár tartott fenn mintegy 7000 főnyi rendőr-tűzoltóságot. Az első önkéntes és szervezett tűzoltóság Németországban alakult, 1846-ban. Magyarországon a debreceni kollégium diáktűzoltósága volt az első szervezett tűzoltóság az 1664-74-es évek táján. Budapesten Széchenyi Ödön gróf létesítette az első önkéntes tűzoltó egyesületet, 1870-ben. Ezután Budapesten, majd a vidéki városokban hivatásos tűzoltóságokat szerveztek, a községekben pedig önkéntes, ill. kötelezett tűzoltóságok alakultak.
Nyergesújfalu neve először Kézai Simon krónikájában 1280 tájáról származó, de az előző század végére utaló írásban fordul elő, Nyeregszeg néven. Nyeregszeg fennállása nagyon rövid volt, mert a tatárok 1242-ben felégették a szomszédos falvakkal (Rábbal, Gyilokkal, Vicséppel) együtt.
Az 1526-os mohácsi csata után a törökök a második legnagyobb ütközetben Marótnál (Pusztamarót, maróti csata) szétvertek mintegy húszezer szekérsáncban védekező menekülőt és végig pusztították a környéket. A törökök betörése után hosszú időre lakatlanná vált a település.
A lassan benépesülő falut 1543-ban, Esztergom elfoglalásakor a törökök újból elpusztították.
„A Duna mellé simuló Süttőből és Nyergesújfaluból, amelyeken a török világon végig pislákolt az élet, lakatlan pusztaságot csináltak az ide-oda vándorló keresztény és mohamedán csapatok” – írja Sinkovics István.
A vármegye kialakítására 1690-91-ben került sor. Eszterházy Pál nádor 1686-ban javasolta, hogy népesítsék be a vármegyét.
Az 1606-ban készült vármegyei összeírás szerint Nyergesújfalu lakatlan puszta.
A Rákóczi szabadságharcot követően az 1711-ben megkötött Szatmári béke után meginduló rendezett és szervezett telepítésekkel főleg bajor földről származó német családokat telepítettek be a területre.
A falu középkori temploma az idők folyamán a harcokban elpusztult.
Romjain 1720-ban épült fel az új templom, ami azonban az 1728-as nagy tűzvésznek áldozatul esett. A tűz martalékává vált szinte az egész falu és megsemmisült a plébánia értékes levéltára is. Az újjáépült falut újra és újra tűz pusztította. Elősegítették a lángok terjedését a nádfedeles házak és a kedvező széljárás.
április 6.-án ismét pusztító tűzvészben leégett a templom. A harangok megolvadtak, lezuhantak. A temetőben kápolnát építettek, de még ugyanebben az évben ez is leégett.
augusztus 23-án újabb tűzvész pusztított a faluban. 73 épület égett le. Az 1770-ben Mária Terézia védnöksége alatt újjáépült templomot is megtámadta a tűz.
Nyerges-Újfalu Önkéntes Tűzoltó Egyletének működése (1885-1986.)
A falut pusztító nagy tűzvészek hatására, valamint Reviczky Győző Esztergom járási szolgabíró szorgalmazására 1885. május 17.-én megalakult Nyerges-Újfalu tűzoltó egylete 69 fővel. Az új egylet főparancsnoka Reviczky Győző, míg az alparancsnok Zimbik Károly. A megalakulás ünnepélyén Gabrieli János plébános és a főparancsnok intézett lelkesítő szavakat az egylet tagjaihoz.
Az ünnepélyre megjelent Esztergom Megyei Önkéntes Tűzoltók, az újonc nyergesújfalusiak és a nagyszámú helybeli és vidéki közönség előtt Rajner János alparancsnok vezénylete alatt díszgyakorlatot tartottak. (Tűzoltó Közlöny 1885. évi júniusi számából)
Róluk csak egy megsárgult fénykép maradt fenn.
Nyergesújfalu közössége 1896. május 25.-én kettős ünnepet ült meg. Felavatta Magyarország fennállása emlékére emelt obeliszket, és azután pedig felszentelte az önkéntes tűzoltó egylet zászlaját, mely tanújele emberbaráti áldozatkészségének.
Reggel 6 órakor a tűzoltózenekar ébresztette a lakosságot, majd ebéd alatt felváltva hazafias és hallgatónótákat játszott.
Még délelőtt, a hazafias ünnepség befejezése után sor került a tűzoltóság új zászlajának felszentelésére.
A piros damasztból készült lobogót a Szűcs és Társa budapesti cég készítette.
Egyik oldalán Szent Flórián alakjával és arannyal hímzett felírással: „Egyesült erővel, egymásért a veszélyben”, a másik oldalán pedig tűzoltói jelvények és eszközök voltak ábrázolva felírással: „Önkéntes Tűzoltó Testület 1885-1896.”
A Szent Flóriánt ábrázoló csapatzászló sajnos a háború után eltűnt.
A zászlóról széles nemzeti színű szalagok csüngtek alá eme arannyal hímzett felírással: „ifj. Hartmann Péterné 1896., a nyergesújfalusi önkéntes tűzoltó egyletnek”.
Az 1930-as években felszentelt zászló zászlóanyja Ridly Istvánnéé volt.
IFJ. HARTMANN PÉTERNÉ 1896 A NY-UJFALUSI ONK. TŰZOLTÓ EGYLETNEK
Az önkéntes tűzoltók 1960-ban új zászlót kaptak. 1904-ben a tűzoltó egylet részére kocsifecskendőt vásároltak.
A keletkezett tüzek gyors észlelése és jelzése érdekében a templom tornyában a tűzőrök éjjel-nappal vigyázták a falut, nyáron a határt is. Ha valahol tüzet észleltek, félreverték a harangot, zászlóval vagy lámpával jelezték a tűz irányát. Az 1950-es években már csak nyáron, az aratás idején volt tűzőrség, az őrök két óránként váltották egymást a toronyban.
A tüzet kézzel hajtott fecskendőkkel (pl. az 1904-ben beszerzett kocsifecskendővel) csáklyákkal, tűzoltó szekercékkel és vizes vödrökkel oltották.
A Nyergesújfalui Tűzoltó Egylet tagjait egyenruhával is ellátták. Egyenruhájuk: sötétkék zubbony sötétszürke nadrág, keskeny sötétszürke zsinórral, sötétszürke posztósapka megfelelő rangjelzéssel.
A község lakossága hálája jeléül 1925. március 15.-én vörös márványból készült tűzoltó-emlékművet avatott a Reviczky ligetben, melynek felirata a következő: „1885-1925. Ezen emléket és e ligetet a nyergesújfalui önk. tűzoltótestület létesítette 40 éves fennállásának jubileuma alkalmából.
A liget nevét Revisnyei Reviczky Elemér főszolgabíró V. M. Tűzoltó Szöv. elnök egyesületi tb. főparancs-nok iránt érzett tisztelet kifejezéséül nyerte.”
Az emlékmű a II. világháború után sokáig a temető árkában kallódott. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság aktív közreműködésével a restaurálás után 1985-ben, a megalakulás 100. évfordulójára, a Kossuth Lajos utcai kis téren ünnepélyes keretek között került felállításra.
Az emberek mindig tudták, hogy csak az összefogás, az egymás segítése győzheti le a természet elszabadult erőit.
A nyergesi tűzoltóknak híres fúvószenekaruk is volt. Számos helyi és megyei rendezvényen léptek fel. Ott voltak az 1896-os millenniumi ünnepségeken és az 1925-ös tűzoltóemlékmű avatásán, de 1930-ban a Hősök-szobrának és az ipartestületi székháznak az átadásán is.
1928. augusztus 18-án, Esztergomban kép is készült, amelyen József főherceg éppen elvonul a nyergesi tűzoltózenekar előtt, egy tűzoltóversenyen.
József főherceg Esztergomban. (Őszi tűzoltó verseny 1928. VIII. 18.)
A nyergesújfalui Önkéntes Tűzoltó Egylet megalakulásának 50. évfordulója alkalmából színvonalas ünnepséget tartottak melyről a Tűzrendészeti Közlöny 1935. évi augusztusi száma részletes tájékoztatást közölt.
1960-ban ünnepelte a Nyergesújfalui Önkéntes Tűzoltó Testület a 75. évfordulóját. A nagyszabású ünnepségen részt vett a 94 éves Varga János is, aki alapító tagja volt a tűzoltó egyletnek. Az ünnepi beszéd elhangzása után több elismerő oklevél átadására került sor, majd felavatták a testület új zászlaját.
Az önkéntes tűzoltó egylet egykori parancsnokai:
1885 – Reviczky Győző járási szolgabíró 1910 – Bauer Lipót kőfaragó 1925 – Zsitvay József jegyző 1933 – Krakker Ödön aljegyző 1934 – Karponczai Ödön aljegyző
A II. világháború pusztítása nem kerülte el a községet sem. 1945. január 2.-a és március 26.-a közötti időben a községben igen sok kár keletkezett. A harcok alatt 18 épület teljesen tönkrement, sok súlyosan megrongálódott, úgyszólván minden épület teteje hiányossá vált.
A háború után Schromeisz Márton lett az önkéntes tűzoltóság parancsnoka, majd 1953-tól Varga Antal töltötte be ezt a beosztást 1986-ig, amikor az önkéntes tűzoltó egyesület működését felfüggesztették.
Az egyesület fennállása alatt számos sikert ért el a tűzoltóversenyeken. Több alkalommal rendeztek megyei versenyt a községben (1912. június 29.-én, 1922. július 16.-án, 1931. augusztus 2.-án).
A II. világháború után 1959. június 7.-én, majd a 100. évforduló alkalmával 1985. május 11.-én a községben tartották meg a dorogi járási versenyt. A versenyek előkészítésében és lebonyolításában az egyesület tagjai aktívan közreműködtek.
A nyergesújfalui egyesület eredményeit számtalan oklevél bizonyítja.
augusztus 9.-én a VIII. országos tűzoltóversenyen – Budapesten a Kun Béla téri pályán – szintén a megyei és országrészi versenyt megnyerték, a nyergesújfalui ifjúsági raj 400 l/p-es kismotorfecskendő szerelésben II. helyezést ért el.
május 10.-én ünnepelte a Nyergesújfalui Önkéntes Tűzoltó Egyesület fennállásának 100. évfordulóját, mely alkalomból nagyszabású tűzvédelmi kiállítás keretében mutatták be a 100 év történetének főbb állomásait, az egyesület technikai eszközeit az Ady Endre Művelődési Házban.
A nagyszámú látogatónak Hornyai Béla tü. hdgy. a Nyergesújfalui Üzemi Tűzoltó Parancsnokság parancsnokhelyettese tartott tárlatvezetést.
Az ünnepi közgyűlés alkalmával Puskás Ernő tü. alezredes a BM TOP önálló alosztályvezetője adta át a BM TOP által adományozott dísztárgyat, majd dr. Magyar Henrik a megyei tanács vb. titkára adta át a megyei tanács elnökének jutalmát. A közgyűlést követően a Tinódi Kamarazenekar és Papp János színművész adott színvonalas műsort az ünnepeltek tiszteletére.
A centenáriumi rendezvénysorozat jó hangulatú tűzoltóbállal zárult.
Az 1976. óta üzemi tűzoltó parancsnokságként működő Nyergesújfalu Állami Tűzoltóság fokozatosan erősödött és a tűzmegelőzési, valamint a tűzoltási és műszaki mentési tevékenysége a község területére is kiterjedt, ugyanakkor a községi önkéntes tűzoltó egyesület személyi és tárgyi feltételei egyre romlottak, ezért a község vezetése (tanácsi és pártszerv, valamint az állami tűzoltóság vezetése) a községi önkéntes tűzoltó egyesület működésének felfüggesztését kezdeményezte. 1986-ban befejezte működését a Nyergesújfalui Önkéntes Tűzoltó Egyesület.
A Magyar Viscosagyár szerepe a Tűzoltóság alakulásának folyamatában
A Magyar Viscosagyár 1939-es megalakulását követően, a termelés megkezdését megelőzően 1942-ben megalakult a létesítményi tűzoltóság. Kezdetben 23 fővel kezdődött meg a vállalat biztosítási feladata. Az első parancsnok id. Horváth András volt. Kézikocsival húzták a fecskendőket a keletkezett tűzesetekhez. A munkaidő letelte után 8 órás váltásokkal 2-2 fő járőrszolgálatot teljesített, illetve az őrszobában tartózkodott.
decemberében a háborús időszak következtében a gyár leállt. A harcok során a területet kb. 500-600 bombatalálat érte. 1945. áprilisában megkezdték a helyreállítási feladatokat, melyben a tűzoltóság tagjai is nagy szerepet vállaltak.
1949-ben állami tűzoltó őrsöt hoztak létre a gyár területén. A személyi állomány egy részét az addigi vállalati tűzoltóság tagjai adták.
április 1-től a az őrsparancsnokság megszűnt és létrehozták a Nyergesújfalui Üzemi Tűzoltóparancsnokságot. Az üzemi parancsnokság illetékességi területe a Magyar Viscosagyár, a MÁV állomás és a lakótelepek, valamint az odatelepült kereskedelmi és szolgáltatólétesítmények területe lett.
A Magyar Viscosagyár PAN programjának megvalósításával párhuzamosan döntés született a tűzoltóság fejlesztéséről, új tűzoltó laktanya építéséről és a tűzoltóság technikai ellátottságának korszerűsítéséről. 1980-ban átadták az új laktanyát.
1984-ben a tűzoltóság illetékeségi területe kibővült Nyergesújfalu és Lábatlan egész közigazgatási területével. Következő években a bővítés tovább folytatódott Süttő és Bajót község területére is. Az elsődleges vonulási terület 11 településre terjedt ki.
május 8.-án méltó körülmények között emlékeztek meg, a 125 éve megalakult tűzoltó egyletről. Az ünnepség alkalmával új csapatzászló átadására is sor került.
A szervezeti átalakítások során a parancsnokság nevéből először az „üzemi” megjelölést törölték. Szervezeti átalakítást követően 2012-től Esztergom Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, Nyergesújfalu Katasztrófavédelmi Őrs a megnevezés.
Újra megalakult a Nyergesújfalu Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Hosszú várakozás és előkészítő munkát követően – huszonöt érdeklődő egybehangzó akaratával – megalakult a Nyergesújfalu Önkéntes Tűzoltó Egyesület 2017. március 16.-án.
Székhely: 2536 Nyergesújfalu, Szent-Györgyi Albert utca 1.
Nyergesújfalu szervezett tűzvédelméhez kapcsolódó, fellelhető forrásmunkák és dokumentumok gyűjtését Jenes Gyula kezdte, majd Vasáros Lajos folytatta és formálta egységes szerkezetbe.
Felhasznált irodalom:
- Komárom város tűzvédelmének története, Bilkó István
- Nyergesújfalu a történelem tükrében, Kottra Mihály
- Adalékok Nyergesújfalu történetéhez, Padányi Lajos
- 50 éves az Országház Tűzoltóparancsnokság, Bagó Lajos
- Komárom-Esztergom megye tűzvédelmének és tűzoltóságainak története, Busa János
- Nyergesújfalu város honlapja, nyergesujfalu.hu
- Tűzoltóportál, langlovagok.hu
- KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság, komarom.katasztrofavedelem.hu